MIÉRT SZOKJON LE?

A NIKOTIN

Dohányzáskor a nikotin nagyobb része a levegőbe, kb. 1/5-e pedig a tüdőbe kerül. A pipázás valamivel több nikotint produkál, mint a szivarozás. Minél erősebb a felületi égés, annál több nikotin jut a szervezetbe. Ezért minél gyorsabban szívja a cigarettát, minél rövidebb a csikk, annál több nikotin kerül belégzésre.

A tiszta nikotin egy rendkívül erős méreg. Ha pl. egy nyúl bőrére egy csepp nikotin is kerül, azonnal sokkot kap. Napi 20 cigaretta elszívása esetén hetente többé-kevésbé 400 mg nikotint lélegzünk be. Ha ez a nikotin mennyiség injekció formájában kerülne a szervezetbe, azonnali halált okozna.

A légzőszervi rendszerben számos egészség károsító, irritáló anyag található, mint például az acrolein, a formaldehid vagy az ammónia. Légzőszervi rendszerünk rendelkezik egy sok cellából álló szűrőrendszerrel, ami minden belégzéskor akadályt képez a füst, a baktériumok és a toxikus anyagok bejutása előtt. Ezt a szűrőrendszert azonban a cigarettafüstben található irritáló anyagok könnyen károsíthatják, megkönnyítve ezzel a káros anyagok tüdőbe kerülését. A dohányzással tehát nem csak a tüdejét károsítja az ember, hanem kiteszi magát a szmognak és más szennyező anyagoknak, hiszen ezek szervezetbe jutását a károsodott szűrőrendszer már nem képes hatékonyan megakadályozni.

A tipikus dohányos köhögés és a hurut a tüdő hatékony szűrőrendszerének hiányát jelzik, ami krónikus hörghuruthoz és tüdőtáguláshoz vezethet. A tüdőben lerakódott anyagok közül számos növeli a tüdőrák kockázatát, amit az esetek 85-90 %-ban a cigaretta füst okoz. A dohányzás más típusú rákot is okoz a légzőszervi rendszerben, különösen a szájüregben, a garatban, a gégénél, valamint a keringési rendszerben és a szívben.

A keringési rendszert károsító anyag alapvetően a CARBON OXID és a NIKOTIN. A karbon oxid csökkenti a szervezet, a szív, az agy, az izmok, stb. számára rendelkezésre álló oxigén mennyiségét. A nikotinnal együtt a karbon oxid felgyorsítja az érelmeszesedés folyamatát, ezzel növelve a szívinfarktus és az agyvérzés kockázatát.

A tüdő- és a légzőszervi rendszer mellett a számos más szervet érintő rák kockázata is jelentősen megnő, pl. epehólyag, nyelőcső, vese, hasnyálmirigy, méh, méhnyak. A dohányzás ezen kívül hajhullást, rossz leheletet, bőrfoltokat, fog elszíneződést, stb. is okoz.

A dohányzás nagymértékben rontja a sport teljesítményt. Manapság a profi sportolók nem dohányoznak.

A nikotin élettani hatásairól...