MIÉRT SZOKJON LE?
W.H.O. GENF
1986-ban a WHO, az ENSZ Egészségügyi Szervezete, a dohány minden formáját összeegyeztethetetlennek
nyilvánította az egészségügyi célokkal, valamint megállapította, hogy a nikotin
nagymérvű függőséget okoz. A cigaretta egy halálos fegyver, ezért vele kapcsolatban
nem lehet semleges, passzív álláspontot elfoglalni.
A dohányosok 90 %-a tisztában van a dohányzás halálos következményeivel, mások a
cigarettázást egészségügyi kockázatnak tekintik, egyesek pedig, attól való félelmükben,
hogy megfosztják magukat az élvezettől, minimalizálni, relativizálni próbálják a
veszélyeket. Sokan azzal ámítják magukat, hogy a dohányzással kapcsolatos egészségügyi
kockázatokra nincsen tudományos bizonyíték. Ez nem így van! A statisztikák azt mutatják,
hogy évről-évre egyre többen halnak meg a dohányzás következtében, többen, mint
autóbalesetben, heroin fogyasztás, AIDS, gyilkosság vagy öngyilkosság következtében.
A dohányzás veszélyeit egészen az 1990-es évekig alábecsülték. Az azóta eltelt időben
azonban számos kutatás és tanulmány bizonyította, hogy a dohányzás jelenti az életünkre
leselkedő legnagyobb veszélyt. A dohányzás több embert öl meg, mint bármely egyéb
betegség. A dohányosok 50 %-a hal meg a dohányzással kapcsolatos betegségekben,
negyedük 35 és 65 éves kora között.
Rák okozta elhalálozások ezrei függnek össze a dohányzással. A nikotinfüggők tüdőrák
rátája 20-szorosa a nemdohányzókénak és az előforduló tüdőrákos megbetegedések 90
%-a dohányosokat érint. Napi 20 cigaretta szívása esetén a tüdőrák valószínűsége
10-szeres, napi 10 cigaretta esetén 5-szörös a nemdohányzókhoz képest. Más szavakkal:
minél többet dohányzik, annál nagyobb a kockázata. Napjainkban a dohányzás következtében
a szájüreg; a húgyhólyag; a gyomor és a belek rákos megbetegedése számának emelkedése
figyelhető meg. A szív koszorúérre gyakorolt hatása következtében a dohányzás a
felelős minden harmadik szívrendszeri megbetegedésért, és becslések szerint a halálos
kimenetelű szívbetegségek 60 %-áért.
Egyes tanulmányok szerint a dohányzás átlagosan 8,3 évvel rövidíti meg a dohányos
életét, mások szerint ez a szám 12! Abban azonban mindenki egyetért, hogy a dohányosok
idő előtt halnak meg, életük egy jó részét feláldozzák a dohányzás élvezetének oltárán.
A dohányzás egyik első káros hatása a belégzéstől számított 10 percen belül jelentkezik,
körülbelül 30Hgmm-rel megemelkedik a vérnyomás. A dohányzást tartják az érelmeszesedés
egyik fő kockázati tényezőjének. Az érelmeszesedés, súlyosabb esetben az érszűkület
számos komoly betegség előidézője, mint például a koszorúér betegségek, az angina
pectoris, keringési zavarok, szívelégtelenség, szívinfarktus, veseartéria elzáródás,
veseelégtelenség, magas vérnyomás, trombózis a lábban és az agyban, hallászavarok,
szédülés, agyvérzés és hemi-paralízis.
A dohányzás elősegíti az erek elmeszesedését, ezért gyakran jelentkezik náluk a
’dohányos láb’ szörnyű betegsége. Erre a betegségre a láb ereiben jelentkező szűkület
és elzáródás jellemző, ami járás közben éles fájdalmat okoz. Ennek az az oka, hogy
a tevékenységhez több oxigénre volna szükség, az erek lecsökkent kapacitása azonban
megakadályozza ezt. Az oxigénhiányt jelző fájdalom a járás során hirtelen jelentkezik,
pár perces megállásra kényszerítve az egyént, amíg enyhül a fájdalom.
A dohányzás nem egy szervet, hanem számos létfontosságú szervrendszert károsít,
ezzel megváltoztatja működésüket és kikövezi az utat számos betegségnek. A dohányosok
igen gyakran szenvednek gyomor- és bélfekélyben, mivel a dohányzás hat a gyomorsavtermelésre,
és megakadályozza a fekély sikeres gyógyszeres kezelését. A dohányban lévő karcinogén
anyagokat a vese és a húgyhólyag távolítja el, ezáltal a dohányosok körében igen
magas a fenti szervek rákos megbetegedésének aránya.
A dohányfüst először a légzőszervi rendszerrel, különösen az orral, a garattal,
a nyelőcsővel és a bronchival kerül kapcsolatba. Ezeknek a szerveknek többek között
az a feladatuk, hogy levegőt szállítsanak a tüdőbe a vér gázcseréjéhez. A gázcserében
résztvevő alveoli is károsodik, ami súlyos légzési zavarokhoz és megbetegedésekhez
vezet.
A dohányzással összefüggésbe hozott károsodás az impotencia is. Egy amerikai tanulmány
szerint a dohányos férfiak között 50 %-kal gyakoribb az impotencia mint a nemdohányzók
közt. A dohányosok körében előforduló szexuális zavarok magas aránya a dohányzás
okozta keringési problémákra vezethető vissza.
A dohányfüggőség a csontozatra is hatással van, a dohányosok gyakran szenvednek
hátfájástól. Ennek az az oka, hogy a nikotin okozta keringési problémák következtében
a gerinccsigolyák között elhelyezkedő porckorongok nem kapnak elegendő vért és tápanyagot,
ezért elvékonyodnak, degenerálódnak.
Gyakori megbetegedés a dohányosok között a fogínygyulladás is. A mélyen fekvő periodontális
szövetek fokozatosan gyulladásba jönnek és ez hosszú távon a fogak kihullásához
vezet.. Egészen bizonyos, hogy a szájüreg különféle rákos megbetegedéseinek kockázata
jóval magasabb ott, ahol a test szövetei közvetlen kapcsolatba kerülnek a dohánnyal.
A dohányfüst, különösen ha alkohollal társul, meghatározó kockázati tényezője a
nyelőcső, a belek és a máj rákos megbetegedéseinek. A nikotin összehúzza az ereket,
míg az alkohol tágítja őket. Amikor egyidejűleg dohányzunk és alkoholt iszunk, az
olyan, mintha egyidejűleg stimulálás céljából csipkednénk és ugyanakkor egy rúddal
jól fejbe vágnánk magunkat, hogy semlegesítsük az izgatást.
A dohányosok gyakran megkérdezik, hogy okozhat-e a dohányzás agykárosodást vagy
hajhullást. A szakértők válasza egyértelmű igen, mivel a dohányfüst méreg, és mint
ilyen rengeteg antioxidánst szabadít fel. A Harvard Közegészségügyi Intézet által
készített tanulmány szerint a dohányzás majdnem az összes fontos hormon szintjét
növeli, mint pl. az androgének, beleértve a DHEA-t, az androsztenediont, tesztoszteront,
és a dihidro-tesztoszteront (DHT), ami a férfiak kopaszodásáért felelős.
A tanulmány1241 középkorú dohányos és nemdohányzó férfi hormonszintjét hasonlította
össze és megállapította, hogy a dohányosok DHEA szintje 18 %-kal, DHEAS szintje
13 %-kal, androsztenedion szintje 33 %-kal, tesztoszteron szintje 9 %-kal és DHT
szintje 13 %-kal magasabb, mint a nemdohányzóké. Jól ismert tény, hogy a magasabb
tesztoszteron és DHT érték magasabb hajhullási rátával párosul.
Azoknál, akik genetikusan nem hajlamosak a kopaszságra, a dohányzás nem okoz hajhullást.
A dohányzás abbahagyása azonban megállíthatja a hajhullást azoknál, akik erre genetikusan
hajlamosak. Mindamellett a dohányzás felgyorsíthatja a már jelenlévő kopaszodást.
IQS világszerte: Nemzetközi dohányzás leszoktatásról szóló oldalak
|
|
