MIÉRT SZOKJON LE?

NŐKRE GYAKOROLT HATÁSOK

A dohányzó nők arányának emelkedése együtt jár a tüdőt érintő rákos megbetegedések arányának növekedésével (1975 és 1993 között 5,5 %-os növekedés).

A dohányzás nyilvánvalóan csökkenti a termékenységet. Egy széleskörű tanulmány kimutatta, hogy míg a fogamzásgátló szerek szedésének abbahagyását követő évben a nemdohányzó nőknek csak 5 %-a nem esett teherbe, addig ugyanez az arány a dohányos nők esetében 11 % volt! A dohányzó nők méhen kívüli terhességének kockázata kétszerese a nemdohányzókénak. A dohányos nők szintén jóval hajlamosabbak a dismenorrheára, a méhnyak-rákra, a csontritkulásra és átlagosan 2 évvel korábban következik be náluk a menopauza. A dohányzó nők magzata is számos jelentős kockázatnak van kitéve és sokkal gyakoribb esetükben a spontán vetélés is. A szénmonoxid és a nikotin növeli a szívverés gyakoriságát valamint koraszüléshez vezethet. A születéskor várhatóan 200 grammnál könnyebb hipotrófiás babák esetében megnő a méhen belüli halál kockázata. A gyermeküket szoptató dohányos nők átviszik a nikotint a csecsemő szervezetébe. Dohányos szülők gyermekei a passzív dohányzás következtében magukban hordozzák a hörghurut, a bronco-tüdőgyulladás és a fülgyulladás kockázatát. Ez a kockázat megduplázódik az első életévük után. Ugyanez vonatkozik az asztmarohamokra is, amelyek ráadásul jóval súlyosabbak, mint normál esetben. Azoknál a dohányos nőknél, akik orális fogamzásgátlót szednek, nagyobb a kockázata a szívinfarktusnak, az agyvérzésnek, a phlebo-trombózisnak és az embóliának, különösen 40 év felett. Ami a bőrt illeti, megfigyelhetőek az idő előtti öregedésnek, a rugalmasság elvesztésének és a dischromiának a jegyei. A nikotin hatását felerősíti a cigaretta égésekor keletkező és belélegzett több mint 4000 oxidáns is.

Stephen Hecht, a Minnesotai Rákkuttó Központ kutatója bebizonyította, hogy a terhesség alatt dohányzó anyák újszülött gyermekének első vizelete NKK-t (az egyik legrákkeltőbb anyag, ami megtalálható a cigaretta füstben) tartalmaz.